„Bálint Márta művészi pályaívének csillogása is jelzi azt, hogy az emberi lélek szédítő mélységei fölött ott feszülnek azok a sodronykötelek, amelyek összekapcsolják a világra rácsodálkozó naiv kislányt és a töprengő filozófus-költőt, a Végzet Asszonyát és az utódok nemzedékéért aggódó anyát. Mert ő otthonosan és kecses eleganciával átlibbent ezeken a szédítő köteleken bármikor.” Éltető József
Magamról
Gyermekkori álmom teljesült be azzal, hogy színész lettem. A színpad varázsa nagyon korán megérintett, elbűvölt, és magával ragadott: valósággal beszippantott a színház és attól fogva a színészi pálya hivatásommá vált és szó szerint kitölti egész életemet. Számomra a színjátszás csoda és gyönyörűség egyszerre. A színház az átváltozás gyönyörűségét kínálja, az átváltozás révén pedig néző és színész közösen élheti át a reményt hozó és olykor vigaszt nyújtó csodát, a játék mindig változó, mindig újat és mást, de mindig mély emberi tartalmat hordozó üzenetét.
Ezt a csodát hosszú évekig élhettem át szülővárosomban, Marosvásárhelyen, ahol felcseperedtem és ahol színésszé értem, ahová ezer szállal kötődöm. Ott végeztem a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát és ott váltam vezető színésszé a helyi Nemzeti Színházban, ahol olyan nagyszerű rendezőktől tanulhattam, mint Harag György, Hunyadi András és Tompa Miklós. Miután családommal Budapestre költöztem, pályám fordulatot vett és egyúttal gazdagodott is: a színészi hivatás gyönyörűségét másként élem most meg. Viszont változatlanul minden idegszálammal arra törekszem, hogy a legjobbat adjam a színpadon, hogy a színház csodáját és gyönyörűségét, a reményt hozó emberi üzenetet teljes egészében átélhesse a néző és vele együtt jómagam is.
Életút
Szatmárnémeti
1968-1971 között a Szatmárnémeti Északi Színház társulatának tagja voltam. Színészi pályám első és legfelhőtlenebb éveit töltöttem itt, egyaránt kibontakozhattam zenés darabokban és drámai szerepekben:
1968-1971 között a Szatmárnémeti
Északi Színház társulatának
tagja voltam. Színészi pályám első
és legfelhőtlenebb éveit töltöttem
itt, egyaránt kibontakozhattam
zenés darabokban
és drámai szerepekben:
Essie
Bernard Shaw: Az ördög cimborája – bemutatkozó szerepem
Bernard Shaw: Az ördög cimborája
bemutatkozó szerepem
Colette
Kövesdi Nagy Lajos, Szenes Iván, Dobos Attila: Isten véled édes Piroskám!
Kövesdi Nagy Lajos,
Szenes Iván, Dobos Attila:
Isten véled édes Piroskám!
<-- Jacqueline
Jacqueline
(Marc Camoletti: Leszállás Párizsban)
Noémi
(Jókai Mór: Az Aranyember)
--> Lulu
(Michele André, Fényes Szabolcs, Szenes Iván: Lulu)
Marosvásárhely
A szülővárosomban váltam érett színésszé, a magyar és a világirodalom legszebb színpadi szerepeinek egész sorát játszhattam itt:
A szülővárosomban váltam
érett színésszé, a magyar
és a világirodalom legszebb
színpadi szerepeinek
egész sorát játszhattam itt:
Magdó
(Tamási Áron: Énekes madár)
Eszter
(Csiky Gergely: Cifra nyomorúság)
<-- Esztella
Esztella
(Krúdy Gyula: A vörös postakocsi)
Ilus
(Örkény István: Macskajáték) – bemutatkozó szerepem Marosvásárhelyen
--> Dada
(Bródy Sándor: Dada)
Budapest
A viszontagságos útkeresés évtizedei, melyben színészi játékom új színeket és árnyalatokat nyert, míg pályám a színpadi szerepek mellett egyéni estekkel és monodrámákkal gazdagodott.
Júlia (Strindberg: Júlia kisasszony)
irodalmi est Babiczky Lászlóval
irodalmi est
Babiczky Lászlóval
Lénárd Sándor est a bécsi Collegium Hungaricumban
Lénárd Sándor
est a bécsi
Collegium
Hungaricumban
(Vándor Györgyivel)
Sudár Anna
(Én, Szegény Sudár Anna, Jókai Anna regényéből készült monodráma)
Sudár Anna
(Én, Szegény Sudár Anna, Jókai Anna regényéből készült monodráma)
Krúdy-est
Magyar Történelmi Szalon, Budaörs
Székely János est
Marina Vlady
Szerelmem, Viszockij című monodráma
Kossuth-díj - 2017
Szerepek
Színpadi szerepek:
- Ágnes (Szabó Lajos: Hűség)
- Amélie (Tudor Musatescu: Szélkakas)
- Anya (Luigi Pirandello: Hat szereplő szerzőt keres)
- Bella (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
- Colette (Dobos Attila – Szenes Iván: Isten véled édes Piroskám)
- Corina (Mihail Sebastian: Vakációsdi)
- Dada (Bródy Sándor: Dada)
- Didina (Tudor Musatescu: A kispokol)
- Desdemona (Shakespeare: Othello, a velencei mór)
- Egy asszony (Niccoló Machiavelli: Mandragóra)
- Essie (Bernard Shaw: Az ördög cimborája)
- Estella (Krúdy Gyula: A vörös postakocsi)
- Eszter (Csiky Gergely: Cifra nyomorúság)
- Éva (Szakonyi Károly: Életem Zsóka)
- Fifi (Aurel Baranga: Szicíliai védelem)
- Hyppia (Madách Imre: Az ember tragédiája)
- Ilus (Örkény István: Macskajáték)
- Inna (Viktor Rozov: Véndiákok)
- Jacqueline (Marc Camoletti: Leszállás Párizsban)
- Joana (Horia Lovinescu: Boga nővérek)
- Jolán (Witold Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő)
- Júlia (August Strindberg: Júlia kisasszony)
- Kassandra (Euripidész – Jean-Paul Sartre: Trójai nők)
- Lady Faulconbridge (Friedrich Dürrenmatt: János király)
- Lány (Kányádi Sándor: Ünnepek háza)
- Larissa (Alekszandr Osztrovszkij: Hozomány nélküli lány)
- Linka (Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci)
- Linka (Tamási Áron: Hegyi patak)
- Liza (Borisz Vasziljev: Itt csendesek a hajnalok)
- Lulu (Michel André – Fényes Szabolcs – Szenes Iván: Lulu)
- Madeleine Béjart (Mihail Bulgakov: Képmutatók cselszövése)
- Magdó (Tamási Áron: Az énekes madár)
- Magdus (Sütő András: Vidám sirató egy bolyongó porszemért)
- Marina Vlady (Marina Vlady: A megszakított repülés, avagy szerelmem, Viszockij)
- Mányuska (Mihail Bulgakov: A divatszalon titka)
- Mara (Raffai Sarolta: Diplomások)
- Margareta (Alexandru Kiritescu: Szarkafészek)
- Mária (Tudor Musatescu: Szilveszteréji álom)
- Marianna (Moliére: A fösvény)
- Mira (Paul Everac: Albérleti szoba)
- Mucius felesége (Albert Camus: Caligula)
- Niculina (Barbu Delavrancea: Fergeteg)
- Noémi (Jókai Mór: Az aranyember)
- Piroska (Dobos Attila – Szenes Iván: Isten véled édes Piroskám)
- Regan (Shakespear: Lear király)
- Regina (Tamási Áron: Az énekes madár)
- Rozika (Gárdonyi Géza: A bor)
- Sudár Anna (Jókai Anna: Én, szegény Sudár Anna)
- Szlavka (Branislaw Nusic: Dr. Pepike)
- Veturia (Petru Vintila: Az álmok háza)
- Virginie (Eugene Labiche: Az olasz szalmakalap)
Filmszerepek és televíziós felvételek:
- Mioara (Oaspeti de seara, rendező: Gheorghe Turcu), 1976
- Ágnes (Szabó Lajos: Hűség), 1977
- Magdus (Sütő András: Vidám sirató egy bolyongó porszemért), 1979
- Veturia (Petru Vintila: Az álmok háza), 1979
- Rozika (Gárdonyi Géza: A bor), 1980
- Éva (Naplemente délben, rendező: Hintsch György), 1980
- Magdó (Tamási Áron: Az énekes madár), 1982
- Linka (Tamási Áron: Hegyi patak), 1992
- Egyedül (Székely János 677 sora), 2008
- Sudár Anna (Jókai Anna: Én, szegény Sudár Anna), 2007
- „…én láttam a világot” – összeállítás Csoóri Sándor verseiből, 2021
Irodalmi és versszínházi estek:
- Lénárd Sándor est (1995)
- Újkori fohász (1996)
- Kosztolányi Dezső est (1997)
- Kenéz Ferenc: A szabadulóművész (1999)
- Egyedül – Székely János 677 sora (2002)
- Nagy Gáspár: Ezredváltó sűrű évek (2003)
- Orosz István: Útvesztők I-II. (a szerzővel közös est, 2005)
- Faélmény a kortárs magyar művészetben (Feledy Balázs művészeti író közreműködésével, 2005)
- Jókai Mór: A holt költő szerelme (Török Levente zongoraművésszel, 2010)
- Pósa Zoltán: A fehér bohóc feltámadása (2011)
- Krúdy Gyula-est (Szabó András előadóművész és a Canarro együttes közreműködésével, 2012)
- „…én láttam a világot” – Csoóri Sándor emlékest (közreműködő szerkesztő-rendező: Rátóti Zoltán, 2019)
- Ignácz Rózsa: Ünnepi férfiú, Szent László király regénye (könyvbemutató, 2020)
- Mezey Katalin: Rövid a farsang (könyvbemutató, 2022)
Díjak, elismerések:

Magyar Örökség Díj (2012)
Bálint Mártát Magyar Örökség Díjjal tüntette ki a Magyar Örökség és Európa Egyesület. A rangos elismerést a színésznő 2012. június 23-án a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében vette át. A laudáció szövege ide kattintva olvasható.

Magyar Érdemrend Lovagkereszt Kitüntetés
Bálint Márta 2012. augusztus 16-án a Szépművészeti Múzeumban rendezett ünnepségen vette át Balog Zoltán emberi erőforrrások minisztertől és Halász János parlamenti államtitkártól a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje Kitüntetést, melyet Magyarország Köztársasági Elnöke a színművész részére "varázslatos színészi játékáért, a magyar költészet páratlan tolmácsolásáért, a magyar kultúrát gazdagító művészetéért" adományozott.

Bálint Márta Kossuth-díjban részesült
Bálint Márta színművész " az erdélyi magyarság megmaradását és a Kárpát-medence kulturális kincseinek továbbadását közel öt évtizede töretlen hittel és alázattal szolgáló, a magyar és világirodalom legnagyobb klasszikusait mély átéléssel és gazdag drámai eszköztárral közvetítő, kivételesen magas színvonalú művészi pályája elismeréseként" 2017. március 15-én Kossuth-díjat vett át az Országház épületében.

Kazinczy-díj (2025)
Bálint Márta 2025. április 13-án a győri Városháza dísztermében rendezett ünnepségen Kazinczy-díjat vett át Szakonyi Károly Kossuth-díjas írótól, a Kazinczy-díj bizottság elnökétől és Kerekes Barnabástól, a Kazinczy-díj bizottság elnökhelyettesétől.
Bálint Márta köszönőbeszédét itt olvashatják, a laudáció szövege pedig ide kattintva olvasható.
A fényképen szerepelnek: Bálint Márta, A Kazinczy-díj bizottság elnöke, Szakonyi Károly Kossuth-díjas író
és a Kazinczy-díj bizottság elnökhelyettese, Kerekes Barnabás tanár úr.
Multimédia
Lejátszási lista
9:53
10:42
32:06
46:23
18:40
1:10:51
Egyedül – Székely János 677 sora